Az út biztonsága

A bizonytalanság kételyt, a kétely bizalmatlanságot, a bizalmatlanság távolságot, a távolság elkülönülést, az elkülönülés magányt, a magány pedig szeretetlenséget szül.
A bizalom hitet, a hit reményt, a remény lelkesedést, a lelkesedés kapcsolódást, a kapcsolódás boldogságot, a boldogság pedig szeretetet szül.

A bizalom és a bizonytalanság is csak benned létezhet, nem külső dolog vagy személy függvénye, és az eredmény is ennek lesz megfelelő.
Ha bízol magadban, akkor tudsz bízni másban is, mert magadat véled felfedezni a másikban, ha én képes vagyok, akkor a másik is. Bízom, ezért bízhatok is, támogatok, építem a kapcsolatot, csak a jót látom a másikban. SZÍV ember.
Ha bizonytalan vagy magadban, akkor senkiben sem bízol, mert magadat látod mindenkiben, kivetítesz. A bizalmatlanságod tönkretesz minden emberi kapcsolódást. Nem bízom, ezért elbizonytalanítok, rombolok, kritizálok csak a hibákat látom a másikban. EGO ember.
Egy utunk van, rajtad múlik, hogy szívből bizalommal vagy egoból járod folytonos bizonytalansággal kísérve!

A saját utadat te magad tudod biztonságossá tenni azáltal, hogy szeretet kapcsolódásaid vannak, amikor olyan emberekkel veszed körül magad, akik szeretnek, támogatnak és mindig a legjobbra ösztökélnek, szárnyaltatnak, motiválnak. Ezzel szemben minden érdekkapcsolat pusztít, kihasznál, elgyötör és a megszokások rabjává tesz, lehúz és elgyengít.

A szív reptet, az ego levágja szárnyaid.

A mélypont jelentősége

A mélypont az a hely, ahol végre meg merjük látni azt, ami végig a szemünk előtt volt.

Miért kell a tisztánlátáshoz a krízis és a válság? Mert a mélyben azt látjuk meg végre ami ténylegesen van, és nem azt amit összehazudtunk magunknak.

tovább…

Férfi kívül – Nő belül

A Nő belül van a Férfi kívül, ezért a Nő kifelé néz, a Férfi befelé.

A Nő a férfi kinti viselkedésére fókuszál, a Férfi a nő belső energiáira mozdul. Mindketten mást látnak, éreznek és tapasztalnak a másikból.

tovább…

A fejlődés gátja

A fejlődésünk első lépése, mikor a külvilágom látszat hibáiról, a belvilágom valós gyengeségei felé fordulok.

Ha kint észreveszem, akkor bent is helye van.

A fejlődésünk biztos gátja a sértett büszkeség, a gőg a “kivagyiság” vagyis az alázat teljes hiánya!