A válás nem a bírósági végzést jelenti, hanem egy folyamat, amely a különböző kutatások szerint másfél, két évet vesz igénybe, de van olyan vélemény is, amely szerint négy év a tipikus alkalmazkodási idő.
Ez egy fontos információ, ugyanis sokakat felkészületlenül ér a szenvedés, a gyász, és az is, hogy oly hosszú ideig tart. Ha tudod, hogy egyeseknek 3-4 év is kell, mire újra megtalálják az egyensúlyukat, türelmesebb vagy önmagaddal szemben, elfogadod, hogy idő kell a veszteség feldolgozásához.
Lerövidíthető lenne ez az időszak némileg, ha képesek lennénk valamiféle válási rítusra, amely jelképesen is lejátszaná az elszakadást, ezzel a személyiség mélyebb rétegei számára is bizonyossággá válna a véglegesség.
A szertartásoknak, rítusoknak igen erőteljes hatásuk van.
Jó lehetőség lehet például a második válóperi tárgyalást követő közös ebéd.
Vagy menjetek el ismerkedésetek színterére, ahol ünnepélyesen kívánjatok egymásnak minden jót azon az úton, amin már nélkületek megy tovább a társatok.
Elmondhatjátok egymásnak, mi volt szép a házasságban, mit tanultatok a másiktól, mi az, amit továbbvisztek önmagatokban.
Esetleg bocsánatot kérhettek minden rossz szóért, bántásért.
Számomra itt kezdődik a válás kultúrája…
