Az elakadásaink, arra mutatnak, amerre nem mersz nézni…
Mit is jelent ez?
Az elakadásaink nem onnan származnak, amit tudunk magunkról, hanem onnan, amiről nem akarunk tudomást venni.
Olyan tulajdonságok, amikről azt hisszük, nem is mi vagyunk, de a környezet valahogy mégis ezt tükrözi vissza. Ez hogy lehetséges?
Úgy, hogy a rengeteg tudatalatti információ, amit generációk óta hozunk magunkkal, úgymond „örököltünk”, az mind bennünk van, de nem sok köze van a jelenlegi életünkhöz, de mégis ez az energia irányítja életünket, ez aktiválja be az automatikus válaszreakciónkat egyes helyzetekre.
Vagyis az emberi kapcsolatok egy mondatban összefoglalva:
Két tudatalatti vonzódása tudattalanul.
A tudatos gondolkodás ott kezdődik, hogy nem a másik tudatalatti programjaira, energiáira rezonálok, hanem a másik ember szívére összpontosítok, arra amit mond, amit szeretne kihozni önmagából, itt és most a jelenben.
Ha felültudunk kerekedni az általunk kivetített képről, amit a másikról gondolunk, hiszünk és érzünk, és tudjuk látni a másikat tisztán szívből, tisztelve az erőfeszítéseit, amiért próbálja a saját tudatalatti programjait is felülírni, megváltoztatva őket, akkor mondhatjuk el magunkról, hogy szeretet és megértés van bennem, minden ember iránt!
Ez a fejlődés lényege, meghaladva magamat minden egyes nap, és látni a másik embert is ugyanígy!
Mikor tudod ezt megtenni, mikor már saját magadat is legyőzted, rálátsz a működésedre, és nincs benned késztetés a „revansra”, amit a másik embertől „elszenvedsz”.
Ekkor jössz rá, hogy minden belőled indul ki, és minden emberi kapcsolódás ami vonz vagy taszít, abban segít, hogy megértsd Önmagad teljes valójában.
