Együtt Érzés

Azzal, hogy megmered mutatni az érzéseidet másoknak, mind az örömödet mind a fájdalmadat, egyszer jót teszel magaddal azért, mert megéled azt ami van, másodszor pedig megtanítod a másiknak, aki az érzést kiváltotta belőled, hogy lássa viselkedése hatásait, következményeit.

„Együtt Érzés” bővebben

Önszabotázs

Az önszabotázst a saját hazugságaid tartják életben.
Szabályosan megfosztanak az öröm forrásától, kirekesztenek önmagadból.

A hazugságok azt hitetik el veled, ami nem vagy…a különállóságot.

Látszat

Az ember képmutatásból elnyomja a saját belső jó, örömteli érzéseit a látszatért.
A látszatéletet „felnőtt” címkével látja el és „felelősségteljesnek” definiálja önmagát.

„Látszat” bővebben

A szabadság

Az igazi szeretet szabaddá tesz, elengedő és nem kényszerít semmire.
Érzed, hogy attól vagy biztonságban hogy engedve vagy.

A mai ember a létbizonytalanságát kivetítve a másikra, a másiktól várja a biztosat. De minél erősebben szorítja, annál messzebbre kerül a másik tőle lélekben. A testet lehet börtönbe zárni, de a lelket nem.
A lélek mindenhonnan elvágyódik, ahol rabnak érzi magát.

„A szabadság” bővebben

Növekedés

Minden egyes nap, csak önmagunk tegnapi változatát kell meghaladnunk.

A lelkünket ugyanúgy művelnünk kell, mint az értelmünket.

Az értelem gyors, a lélek lassú, az értelem logikus, a lélek érzelmes. Az értelem pillanatnyi, a lélek végtelen örömöt okoz. Az értelem sóvárog, mindig többet akar, hangos és feltűnő, a lélek reménykedik, kevéssel is beéri, csendes és észrevétlen. Az értelem korlátolt, a lélek korlátlan.

„Növekedés” bővebben