Minél magasabb tudatszinten létezel, annál jobban vágysz az egyszerűségre.
Szabó Tünde
Egyszerűség
A betegség
A betegség egy hibás gondolkodási (energia) mintázat megjelenése (manifesztációja) a fizikai testben. A láthatatlan láthatóvá, a szellemi anyaggá válik.
Egy kilépési lehetőség a fejlődésre, hogy mit kell ezután másképp gondolnod. Egy hitrendszer felbomlása.
Elengedés
A szeretet az, amikor már nem szereted a másikat és meg is mered mondani neki, megadva a lehetőségét, hogy majd más szeretni tudja.
Ahogy kimondjuk egymásnak, hogy szeretlek, úgy kell kimondani azt is, hogy ha már nem. Ez a tisztelet. Nem vagyunk birtoktárgyak, hogy magunkhoz láncoljunk egy emberi lelket.
Szeretet az elengedés is.
Kiégés
Szív nélkül, csupán az ösztönök hamar kiégetnek… mint a futótűz után, csak hamu marad.
Boldogtalanság
Elárulok egy hatalmas titkot, főleg az ítélőbíráknak;
A boldog párkapcsolatból nem lép ki az ember. A kapcsolatot nem kívülről látjuk, hanem belülről érezzük. Nem olyan bonyolult ez, mint amennyire megbonyolítjuk…
A boldog ember nem ítélkezik, a boldogtalannak az egyetlen örömforrás az ítélet, ha már neki nem sikerült, más se legyen boldog. A boldogtalan mindenkit lehúz magához, hogy elbírja viselni saját gyávaságát, ezért szenvedtet.
A boldog mindenkit boldognak szeretne látni, mindenkinek adni akar önmagából, örömet, vidámságot, megértést és támaszt.
Miért van ilyen sok ítélkező ember? A boldogtalanság miatt.
Őszinteség
Őszinteség.
Mit ér abban a világban, ahol a valódi gondolataidért büntetnek, a valódi érzéseidért elítélnek, a valódi cselekedeteidért megvetést kapsz.
Légy őszinte, de minek?
A társadalom még mindig azt értékeli, azt magasztalja, aki álszent és képmutató.
Aki azt mutatja, amit a társadalom elvár.
Őszinteség, egy olyan fogalom, amire csak a léleknek van igénye, de az elme nem bírja elviselni.
Aki önmagával nem őszinte, az mindenkinek hazudik!
Az embereknek a lelke fáj, mert félnek Önmaguk lenni és saját elméjük csapdájában vergődve, némán szenvednek és tűrnek.
Mit fejlődött az emberiség tudata a középkor óta? Talán csak annyit, hogy nem égetnek el máglyán ezért a posztért, a többi változatlan… 🙂
A gondolat önmagában semmi…
A gondolatok megvalósító tettek nélkül, ugyanúgy tévútra visznek, mint a cselekvés ész nélkül. Egyiktől sem fejlődsz.
A bölcsesség a gondolkodás által vezérelt cselekedet megtapasztalása útján születik bennünk.
Gondolkodom, cselekszem, tapasztalom, értelmezem, elraktározom és tanulok belőle. A tapasztalás eredménye fogja formálni a gondolkodásodat és terel a saját utadra. Merj cselekedni, hibázni és korrigálni mert fejlődni csak a tettek következményéből lehet.
A gondolatokat a tapasztalat földeli le, hozza le a fizikai szintre, hogy láthatóvá váljék és hogy érezhető legyen. A gondolkodás önmagában csak körbe-körbe kering és ugyanoda juttat vissza, ahonnan elindultál.
A nemek fájdalma
A Nő legnagyobb fájdalma az igazságtalanság, hogy a történelem során elhitették vele az alacsonyrendűségét, és hogy mindenért ő a hibás.
A Férfi legnagyobb fájdalma az igazság, mikor a gyarlóságaival szembesítve van, hogy nem felsőbbrendű és nem hibátlan.
A nő nem szolga és a férfi nem mindenható.
A Nőnek egészséges önbizalmat kell felépítenie önmagában, a Férfinak pedig az alázatot kell megtanulnia az életében.
Közös feladat ezek után, megtanulni tisztelni egymást előítéletektől mentesen és látni a másikat őszintén és tisztán.
NŐ és FÉRFI együtt az EMBER.
Lábjegyzet: egy magasabb szellemi szinten lévő ember mindig felemeli a gyengébbet magához és soha nem nyomja el, azt csak az erőtlen teszi.
Együtt Érzés
Azzal, hogy megmered mutatni az érzéseidet másoknak, mind az örömödet mind a fájdalmadat, egyszer jót teszel magaddal azért, mert megéled azt ami van, másodszor pedig megtanítod a másiknak, aki az érzést kiváltotta belőled, hogy lássa viselkedése hatásait, következményeit.
Önszabotázs
Az önszabotázst a saját hazugságaid tartják életben.
Szabályosan megfosztanak az öröm forrásától, kirekesztenek önmagadból.
A hazugságok azt hitetik el veled, ami nem vagy…a különállóságot.