A lélek megélésből fakadó hiányt, nem lehet észérvekkel, logikával kompenzálni vagy tárgyakkal pótolni.
Úgy, mint a szomjazó hiányát sem enyhíti, ha homokkal kínáljuk!
Egyedül a hiány lelki megélése hozhat enyhülést, lelki békét az embernek, teremt egyensúlyt a lélekben.
A magyarázatokkal, kifogásokkal tovább erősítjük az űrt, a magányt, az elkülönültséget, ami további lelki süllyedéshez vezet.
Az érzéseink, érzelmeink, legalább olyan fontosak, mint a víz a sivatagban!
