Jelenlét

Mi a legnagyobb ajándék, amit adhatsz egy embernek?
A figyelem, a jelenléted az életében.
Minden ember erre vágyik, hogy fontos legyen valakinek, fontos legyen az élete és hogy úgy szeressék, ahogy megszületett.

tovább…

Ember

Ember, mint a teremtés koronája,
Miért sietsz?
Hova rohansz?
Minek kapkodsz?
Mitől vagy türelmetlen és feszült?
Mi hajt belülről, ami irányít és folyton elégedetlenné tesz?
Mi a lényeges?

tovább…

A félelem, mint fejlődés

A fejlődés lehetősége mindig arra van, ahonnan a félelem szele fúj. A félelem egy illúzió, az ego eszköze arra, hogy a megszokottban tartson.
Amikor szembenézel a félelmeiddel, akkor tudod csak meghaladni önmagad, hogy rágyere nincs mitől tartanod.
Ha a félelmed irányít, mindig ugyanabban a körben maradsz.
A félelem egy lehetőség arra, hogy legyőzd az irányítását az életed felett, hogy ne uralkodhasson rajtad.
Minél több félelmet győzöl le magadban, annál könnyedebbé válsz, leteszed a terheket amik lehúztak és boldogtalanná tettek.
Ha félelmet érzel, biztos hogy az elméd az és hangos, ahol szeretetet érzel, biztos hogy a szíved súg és halkan….erre gyere, mert ez a Te utad.

A világnézeted

Az, hogy ki mennyit ért meg a világból és szűr le belőle magának, az mindig az egyéntől függ és nem a világtól. A saját belső hitvilágodat veszed észre és tapasztalod meg valóságnak, más minőség mellett elmész észrevétlenül és kijelented hangos szóval (tudatlanul), hogy nem is létezik.
És igazad van, számodra nincs is más, ha elhiszed azt, amit eddig érzékeltél a világodból.
A pocok sosem láthatja és érezheti azt, amit a sas már tapasztal!

Az ember az egyetlen olyan szellemi lény, aki pocokból sassá lényegülhet a fejlődése útján.

Szövetség

Egy kapcsolat vagy egy házasság alapja a szövetség, az egymás iránti elköteleződés, de nem külső (hivatalos) hatásra vagy nyomásra, hanem egy belső lelki tartalom alapján. Két ember szövetsége arra, hogy a lehető legjobbat hozzák ki egymásból egymás által.

„Szövetség” bővebben

A terelés

Onnan tudod megállapítani hogy jóban vagy önmagaddal, hogy elbírod viselni a saját gondolataidat mindenféle terelés nélkül.

Nem kompenzálsz munkával, vásárlással, gyerekneveléssel, házimunkával, sporttal, tévézéssel, telefonálással, utazással, meditálással vagy imával, pletykálással, tanulással… stb, ki mivel.

Próbáld ki hogy 1 órán keresztül nem csinálsz semmit, de tényleg semmit, és hagyod a gondolataidat áramlani. Ha ez sikerül, fokozhatod az időtartamot. Ekkor fogsz rájönni, hogy hol tartasz a fejlődésben, és hogy mennyire vagy megbékélve magaddal és az életeddel.